Élj a mának

2014. március 07.
Kedves naplóm!

Tegnap Lizával és Kittyvel bementünk a 6. c-sek tesiórájára délután, amit az ő ofőjük (aki a mi biosz tanárunk) tartott, így beengedett minket röpizni velük. Először nekik órát tartott, azaz futás, gimnasztika és erősítés.. Már ott leesett az állunk, hogy hogy fel tudják húzni magukat a fiúk azon az ilyen húzódzkodón.. Ha a mi osztálytársaink is tudnának ilyet a lányoknak csorogna a nyáluk azt garantálom.. XD Főleg Stefan volt nagyon ügyes.. Nagyon kemény a gyerek. Olyanokat csinált, hogy tátott szájjal néztük. Felhúzta magát, utána kitolta és átfordult rajta, majd onnan lendületből leugrott és csinált egy bukfencet. Utána ott maradt úgy a földön és ránk nézett. Ott én személy szerint elolvadtam.. XD Bár hát oké, hogy 6.-os, de akkor is. Ha valaki ilyet csinál az már valami és bejön a csajoknál.:D
Aztán Christiee néni 2 csapatra szedett bennünket, ő volt az ő osztályában lévő lányokkal, (kis létszámú az osztály, asszem 5 csaj van) mi "nagyok" meg Stefannal. Jól szórakoztunk nagyon. Az a barom beugrált elénk, én tök féltem hogy egyszer véletlenül fejbe vágom. :D Annyit röhögtünk rajta. Ráadásul Liz neki is elkezdte szadizni a haját, mert úgy állt mint a kis HVCS-nek. Amúgy ő is az. Ő a másik. (Érdekes, hogy egy évfolyamban 2 van. Máshol még nem tapasztaltam ezt.. Furi, de mindegy ez van.) Szóval jól szórakoztunk tegnap. Most már ő is a spanunk.

Ma ott voltunk Freddel és Lizával a suliban. Liznek 3-kor el kellett mennie, de nekem még nem volt kedvem, így ott maradtam Freddel, mert neki meg 4-től edzése volt. A kicsik már lent voltak, így kimentünk az udvarra. Kint volt Stefan is, köszönt meg lepacsiztunk aztán kiálltunk Fredivel a pálya szélére beszélgetni, meg baromkodni. Egyszer Stef véletlen eltalált labdával és odajött rendesen bocsánatot kérni, meg megölelt. Most nem azon van a hangsúly, hogy miért ölelget egy 6.-os, hanem hogy a mi osztálytársaink csak odavetnek egy "bocs"-ot, vagy annyit se és mennek tovább. Ehhez képest ő tök ari volt.^^
Előtte 1-2 órával mielőtt lementünk esett az eső így csupa víz volt a palánk ami elválasztja a nagy focipályát a kis műfüves résztől. Azzal szórakoztunk, hogy lefröcsköltük egymást, meg ott kergetőztünk Freddel. Aztán odajött Stefan is és lefröcsköltem őt is, mire ilyet szól "Cicavirág". Ott egy kicsit lefagytam. Cicavirág? Komolyan? Nane.. XD
Aztán Frednek telibe vizeztem az arcát.
-Ezt nem kellett volna! - mondta mosolyogva és elkezdett jönni felém, meg kergetni. Stef odaugrott elé és lefogta, pedig vagy 2 fejjel kisebb nála. XD De tök cuki volt, ahogy ott pattogott, hogy "megvéd". :D F persze nem akart bántani, csak szórakozott, de Stefan hogy elé ugrott már. Ott nagyon nevettem. :D
Végül Fred nem ment edzésre, így hazajöttünk..
Itthon Megnéztem a High Scool Musical 2.-t a régi szép idők elmékére. Mikor kicsi voltam (olyan 8-10 éves) Állandóan ezt néztük vidéki barátnőimmel. Annyira jó volt. Azok  lehettünk akik akartunk. Modellek, kémek, orvosok, énekesek. Emlékszem, hogy mindig beöltöztünk csini rucikba és énekeltünk az udvaron. Nem érdekelt, hogy ki látja és ki nem. Nem volt gáz, azt csináltuk amit szerettünk. Akkor voltunk a legboldogabbak. Néha azt kívánom bárcsak visszamehetnénk az időben. Jó lenne megint önfeledten, gondok nélkül játszani, mint akkor.. Mint akkor, amikor csak mi léteztünk, amikor minden megszűnt körülöttünk. Átéltük a szerepet amit játszottunk. Sokkal boldogabb, egyszerűbb és szabadabb volt az életünk.. Ezeket az éveket sokszor visszasírom még életem során.. De a mának kell élni és nem azon sajnálkozni, hogy miért nem áll meg az idő, mert bármennyire is akarjuk nem fog. Így élvezzük azt, ami most van. Hozzuk ki belőle a legtöbbet, hogy később ez is ugyan olyan felejthetetlen legyen!