Barátok

2014. február 26.
Kedves naplóm!

Láttam széthullani egy olyan barátságot, amiről azt hittem talán örökké tart. Ez ráébresztett, hogy semmi nem tart örökké.. Úgyhogy addig töltsd a legtöbb időt a barátaiddal ameddig csak teheted, mond el nekik, hogy fontosak neked, mert nem tudhatod mikor lesz végleg vége. Vannak olyan személyek az éltedben, akiket soha nem akarsz elveszíteni. Csak reménykedni lehet, hogy vannak még csodák.
Most az igazi barátokra gondolok.. Akik mindig ott vannak melletted, kihúznak a bajból és ha nem is mondják, érzed, hogy számíthatsz rájuk bármi is történjék. Őket ne vedd természetesnek. Isteni ajándék, ha vannak ilyen emberek körülötted, úgyhogy nagyon becsüld meg őket.
Számomra ilyen Liza, Fred és Jenna. Jennára felnézek, szinte ő a példaképem. Őt soha nem akarom elveszíteni. Tényleg. Soha! Ő az a lány, akire örök életemben emlékezni fogok.
Liza a másik legjobb barátnőm. Nem is tudom mihez kezdenék nélküle. Ő mindig segít, bár néha nagyon könnyen elszakad nála a cérna, de ezért vagyunk ott mellette, hogy ilyenkor segítsünk. Szükségünk van egymásra.. Na és Fred.. Ő az egyik legjobb haverom. Mellette olyan lehetek amilyen vagyok, ő önmagamért szeret. Lehetek bármilyen bolond, jókedvű vagy akár depis, ő mindig ott van és segít. Még egy fiúban sem bíztam meg így, mint benne. Tényleg a legjobb barátaim közé tartozik..
Ezt a 3 embert soha nem akarom elveszíteni. Ők jelentik számomra a boldogságot, felszabadultságot. Az ő környezetükben lehetek igazán az aki, velük nincsenek határok.. Ők szinte mindent tudnak rólam és többnyire én is róluk.
Ha vannak melletted ilyen barátok, már boldog ember vagy. Ők az úr ajándékai, tehát nagyon vigyázz rájuk! ♥

Azóta más..

2014. február 25.
Kedves naplóm!

Ma nagyon, nagyon, nagyon, nagyon (...) jó napom volt! :D
Tegnap Liza mondta, hogy mossam le teljesen a csillám tattoo-t, mert hoz hennát és megcsináljuk azzal. Kitaláltam, hogy nem kell azt semerre takargatni előtte, mert ha rákérdez azt mondom, hogy H mint Harry (Styles). Meg van oldva. Na szóval reggel Liz még óra előtt megcsinálta a hennámat, meg Kimberly rajzolt magának a kézfejére és Annie-nak is készített valami szép mintát. Nekem még első órán (ofő) meg is száradt. Amúgy az órákon semmi extra nem volt, a fizika elmaradt mert iskola napra próbál a tanár osztálya és ő is ott van. Így nekünk a mellettük lévő teremben szabad foglalkozás volt. Én nézni akartam a próbát, de senki nem jött velem, így egyedül nem mentem. Odaültem az ajtóhoz ami abba a terembe nyílik ahol gyakoroltak és hallgattam. Közben egy kis perpatvar keveredett Liza és Jason között, mert Jas összegyűrte a papírrepülőt amivel Liz játszott. A német doga elmaradt, Deny lebukott amiért lefénymásolta Kitty háziját. Ebben az vicces, hogy én és Liza is azt csináltuk, mi az első sorban ültünk, Den szinte leghátul és az övét vette észre.. Szegény, egyest kapott érte.
Délután ottmaradtam tanszobán és hát mit, ne mondjak nagyon, nagyon, nagyon jól tettem. :D
Mikor Robert leült mögénk elkezdtünk vele beszélgetni vele. Jó fej a gyerek amúgy nagyon.. :D Liza azt mondta, hogy egész jól néz ki és hogy cuki a mosolya. Én mondtam, de amíg élőben nem látta ő nem hitte el. Egy időben odáig voltam érte, Ask.fm-en néztem a videóit amiket csinált, meg kérdezgettem tőle, szóval ilyenek. A nyáron, meg kb fél évig "páwa" volt. Az is jól állt neki, de így, rocker-en is jó..;)
Amíg én segítettem Liznek előszedni a hennás cuccát a szekrényéből, ami a terem hátuljába van, addig H elvette a tollam, de észre se vettem, hogy eltűnt. Aztán mikor odaült Jacksonékhez szólt, hogy "Christine Edwards! Nem kéne a tollad? :D" én csak csodálkoztam hogy az hogy került hozzá, aztán közöltem, hogy de igen kéne.. Aztán kb 5 perc múlva odajött és elkezdett játszani, hogy ne tudjam elkapni a tollat. Aztán egy idő után odaadta, amíg elvette a másikat. Azt lepasszolta Denynek akitől a gyors reflexeimnek köszönhetően el tudtam venni. Amikor elmentek Jacksonékkal még odajött és lenyúlta a tolltartómat. Aztán Fred megszólalt..
-Akkor te add oda neki a tiédet! - H a perverz fantáziájának köszönhetően ezt félre értette.. Én meg csak ültem olyan *hova keveredtem* fejjel.. Végül visszaadta.
Úristen.. AZ A MOSOOOOOLY! Attól elájulok, lefagyok, elolvadok. Mikor mosolyogva elkezdett szórakozni a tollammal, nagyon figyelnem kellett, hogy rendesen vegyek levegőt.
Lizzel mi is lementünk nem sokára, de ők gyógytesin voltak. Bementünk a volt DK-ba és ott csinált nekem még hennával egy szívet. Ott volt Fred, nem sokkal később lejött Rayen és Deny is. Elkezdtek a padokon ugrálni én meg tök féltem, hogy valamelyik leesik. Ry eljátszotta, hogy megbotlik. Nagyon megijedtem, ő meg csak röhögött aztán odajött, fejbe vágtam, hogy ezt most miért kellett. Nem tehetek róla, féltem őket. :D
Lejöttek a napközisek és Denyék kimentek focizni, mi meg néztük őket. Liza Halen néninek csinált egy henna szívet, meg az egyik takarítónak is. :D
Ott voltunk fél 5-ig, aztán elindultunk. Fred ment Kittyvel metróval, én meg Lizzel busszal.
Anya már itthon volt mikor hazaértem. Mióta benyomtam a gépet azóta a Rómeó és Júliából a Lehetsz király-t hallgatom. Nagyon jó..:D
Ui: A hátterem még mindig Ry és H közös képe..

Fail

2014. február 20.
Kedves naplóm!


Nincs suli, mivel síszünet van. Itthon unatkozok egész nap.. Még jó, hogy a barátaim ugyan ilyen kockák mint én, így velük beszélgetek. Este, kicsit bedepiztem, mert kezdtem érezni, hogy hiányzik H. Kiírtam Facebook-ra egy "rövid" szöveget ami így szólt:
Pár nappal a szünet előtt rájössz, hogy mindjárt vége a sulinak és felcsillan a szemed a boldogságtól. Aztán bekattan valami. Eszedbe jut, hogy egész végig nem fogod látni, hogy mennyire hiányozni fog. Eltűnik a boldog csillogás és már kevésbé várod a szünetet. Sőt. Furcsa mód olyan érzésed támad, inkább ülnél az órán csakhogy utána láthasd. Már akkor hiányzik mikor még ott van. Egyre ijesztőbbnek tűnik a távolság. Egyszerűen félsz, hogy elveszíted, még akkor is ha nincs köztetek semmi.. Ez a félelem erősíti meg benned, hogy szereted, ez húz még jobban felé. ♥
Ezt likeolták páran, amikor pont az egyik csaj profilját néztem, hogy ő ki is. Felvillant a kis ablak, hogy valaki hozzászólt az állapotodhoz. Ebben a pillanatban akkorát dobbant a szívem, hogy azt hittem most kaptam szívrohamot. Életemben nem vert még így. Soha. Ugyanis H volt. Hugo Jackson hozzászólt a kiírásomhoz. Először nem mertem megnézni, gondolkodtam pár másodpercig, felkészültem a legrosszabbra. Mikor megnyitottam egy meglepő komment fogadott. :
Hugo Jackson: ?? XD
A legrosszabbra készültem, de szerencsére csak azt kaptam, hogy nem érti. Nem csodálom, igazából egy kicsit sem csodálom.
1.: nem tudja mi van, kinek szól, vagy hogy hogy érzek. 2. bele se gondol, hogy mi az értelme és hogy egy lány szemében ez hogy néz ki. Pár perc gondolkozás után válaszoltam a "kérdésére".
Christine Edwards: Jajj H.. Semmi.. :D Neked ez magas..:D
Hugo Jackson: koszonom a megertest, es az ertelmes magyarazatot XD
Christine Edwards: :D Kicsit bedepiztem és szar a szünet! XD Így jó :D
Hugo Jackson: ?? te depis? XDXD
Christine Edwards: Hihetetlen tudom.. De van ilyen. :D Ezt teszi az emberrel, ha nincs segítő kéz, aki megvigasztal.. Kivéve anyámat.. XD
Itt egy komment erejéig belépett a beszélgetésbe Sadie is, a maga egoista, vicces módján.. :D
Sadie Sale: :) koszonom..ez jol esett h ennyire hianyoznek :D
Hugo Jackson: na jol van ettol elzsibbadt a kezem XD (Én se igazán értem mire értette)
Christine Edwards: Bolond.. :D (Ezt még Sadienek írtam)
Christine Edwards: XDDDDDD (Ez már H-nak szólt)
Gina Logan: A kezed? o.O anyás...erre nem voltam kíváncsi xDD
Christine Edwards: XD
Hugo Jackson: bolond XDXD
Szóval itt volt az a pont, ahol elszállt a rosszkedvem. Utána ráírtam H-ra privátba. Na ott is voltak "érdekes" pillanatok.:D Mint például az, hogy azt hiszi bele vagyok zúgva, vagyis csak poénból mondta.. Remélem. XD
Hugo Jackson: egyebkent szokj hozza h jovore osztalytarsak leszunk ;;)
Christine Edwards: :D Tudom.. :D Már megtettem. ;) És nem bánom sőt.. :D
Hugo Jackson: na...
Christine Edwards: ???
Hugo Jackson: azert nem kell ilyeneket irni
Christine Edwards: mit írtam amit nem kellett volna? o.O Azzal mi a baj, hogy szeretem a változást és örülök, hogy kicsit szétrázzák az osztályokat? Végre nem ugyanannak a 29 embernek a fejét kell bámulnom.. És remélem, hogy jönnek újak is. Ne értsd félre H nem miattad írtam. Csak szeretem a változást bizonyos mértékig. Ennyi. :)
Hugo Jackson: aha persze XD
Christine Edwards: XDDD Akkor ne hidd el.. Én nem magyarázkodok neked.. XDD
Na ezt nevezik úgy, hogy lőjetek le, ha ez most rájött.. Az nagyon gáz lenne.. ><
Szóval amúgy ezek után tök jó hangulatom lett. Valaki a gödör legmélyéről is képes kirángatni, ha ő a megfelelő személy. Ő okozta és ő is húzott ki belőle. Ezt már nevezem.. Ráadásul úgy, hogy nem tud az egészről semmit. Ez kicsit így fail. Kicsit? Nagyooon!! Jenna mikor másnap feljött fb-re úgy fogadott, hogy lefotózta a hozzászólásokat és elküldte így: "XDD FAIL!"
Ez azért egy jó nap volt így.

Pizsiparty

2014. február 18.
Kedves naplóm!

Ma én és Annie ott alszunk Lizáéknál. A reggelem sietősen indult. Indulás előtt még egy gyors ellenőrzés, hogy minden meg van-e, aztán rohanás a buszhoz. A suliba érve betettem a sporttáskám a suliszekrényembe és türelmetlenül vártam, hogy csengessenek és minél előbb vége legyen a napnak. Bejött az ofő és átbeszéltük a fontosabb dolgokat, mint például, hogy el kéne olvasni a kötelezőt a síszünetben, (az ofőnk az irodalomtanárunk is) aztán jó pihenést kívánt és mivel vége is volt az órának kiment a teremből.
A délelőtt további része a szokásos módon telt. Utcsó óra után lerohantunk ebédelni. Én szokás szerint beültem kajálni Lizával, Hugo azonban most nem volt ott. Mivel Liz-nek ma matekversenye volt kettőtől, (mint később kiderült H és Ry is ott volt) nekem meg kellett várnom őt tanszobán. Ez nem jelentett gondot, mert ott volt Fred és Deny így elvoltunk. Nem volt házink, úgyhogy lementünk az udvarhoz, a volt Diák Klub termébe. Nálam volt egy kislabda amivel elkezdtünk játszani, de mivel Deny feldobta a lámpára véletlenül, ahonnan nem tudtuk leszedni ezt fel is függesztettük. Fred leült egy fotelbe, én hanyatt vágtam magam a kanapén, Den pedig felült egy asztalra és beszélgettünk, miközben mindenki a telóját nyomkodta. Kockák vagyunk, nincs mese. :D
Háromnegyed háromkor lejöttek a napközisek és kinyitotta a tanár az udvart így kimentünk. Den focizott a kicsikkel, mi meg Freddel fent beszélgettünk az udvar műfüves részén és néztük őket. Bár már egész jó idő volt, én azért egy vékony pulcsiban fáztam és a kabátom fent volt a teremben, így Fred odaadta az övét amibe kb 3-szor belefértem, de nem baj, vicces volt. :D
Lejött a másik napközis csoport is akik most a mi régi tanárunkkal voltak. Jó volt beszélgetni Halen nénivel. Ő mindent tud rólunk, mert megbízunk benne és elmondjuk neki midig a legfrissebb híreket. Így azt is, hogy nekem tetszik H. Amúgy Fred az egyik legjobb haverom, szóval ő is tudja, így többek között erről is volt szó, meg vicceket meséltünk egymásnak. :D
Mikor vége volt a matekversenynek Liza lejött, én felmentem a kabátomért mivel az még fent volt, aztán elszaladtunk wc-re mielőtt elindultunk Annieért egy másik suliba, mert neki ott volt biosz versenye.
Mikor kijöttünk a mosdóból, láttuk, hogy H és Rayen most jöttek le. Halen néni és Fred ott álltak a fűtőtestnél és egy emberként fordultak felém. Freddi elkezdte a nevemet mondogatni, én meg próbáltam közömbösen válaszolni egy "mondjad"-dal, több-kevesebb sikerrel. A tanárnő csak mosolygott, miközben Hugo és Ry átvették a focicipőjüket. Reméltem, hogy sikerült nem túl sokáig bámulnom H-t.
-Halen néni bántanak! - mondta Hugo, miközben próbálta magáról leszedni Lizát, aki éppen a haját szadizta. Nem értem miért mondta többes számban mikor csak Liz szekálta.
-Örülj neki! Legalább foglalkoznak veled a csajok. - válaszolta Halen néni nevetve, majd rám nézett, mire én is felröhögtem. H is elmosolyodott. Az a mosoly, attól végem van. Ott volt az a pont, hogy csak őt tudtam nézni.
Kimenetek az udvarra Rayennel, mi meg elkezdtünk öltözni Lizával.
-Tudja hogy..? - kezdte Halen néni a kérdést.
-Ki? Mit? - kérdeztem vissza értetlenül, majd rájöttem mire érti - Jaaaa.. Nem. :D - válaszoltam nevetve, majd Fredre és Lizre néztem szigorúan - És nem is szeretném, ha tudná! - ők bólintottak nevetve.
Elköszöntünk, majd elindultunk Annieért. Az odafele úton véletlen rossz buszra szálltunk és gyalogolhattunk a villamosig. Végül odaértünk és elindultunk Lizáékhoz, immár hárman. Útközben bementünk a McDonald's-ba enni egy szendvicset és ott vártuk Liz anyukáját.
Mikor odaértünk hozzájuk lepakoltunk, átöltöztünk otthoni ruhába, hogy ne a kényelmetlen utcai cuccban legyünk egész este, mikor kiderült, hogy én nem hoztam másik gatyát. Szerencsémre Liza adott, úgyhogy nem a farmeromban kellett lennem egész végig.
Csináltunk pizzát, úgyhogy azt ettük, miközben régi osztályképeket néztünk. Úr isten milyen picik és cukik voltunk.:D Na és H.. Az erdélyi közös kiránduláson készült egy olyan kép róla, ahol rossz fiús, csábító félmosollyal áll az egyik nevezetesség mellett. Ez a kép tavaly készült, de már akkor is irtó helyes volt. Igazából nem értem, hogy miért csak az idén figyeltem fel rá.
A fotók nézegetése közben Skype-n beszéltünk Freddel. Szegénynek fél percenként egy lányos "jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj"-t kellett hallgatnia, annyit olvadoztunk azon, hogy mennyire cukik voltunk.
Annie megtanította nekem azt a táncot, amit iskolanapon a Rómeó és Júliában fognak táncolni. Már nem nagyon emlékszek rá, de mindegy, ott jól szórakoztunk.
Körül belül éjjel fél 12-kor megágyaztunk, de nem aludtunk még, csak lekapcsoltuk a villanyt és felmásztunk Lizához a galériára, hogy ott beszélgessünk. Mindenféle komoly és kevésbé komoly témáról szó volt. Elbeszélgettünk fél 2-ig, mikor már nagyon álmosak voltunk lementünk és lefeküdtünk aludni. Az már más kérdés, hogy én új helyen első éjjel nem nagyon tudok aludni, úgyhogy kb 3 órát aludhattam. Azalatt is H-val álmodtam.
Amúgy találtam a Facebook oldalán egy régebbi képet, ahogy egy sátorban alszanak az öccsével. Hogy tud valaki még alvás közben is ilyen édes lenni? Beleszerettem abba a képbe.


2014. február 19.
Kedves naplóm!

Én már reggel 7-kor fent voltam, így halkan leszedtem a töltőről a telóm, majd leültem az ágy szélére és felnéztem fb-re. Persze ott nem történt semmi az éjszaka folyamán.
Kimentem a mosdóba és mire visszaértem Liza is felkelt így felmentem hozzá a galériára beszélgetni. Mind a ketten közben fb-n beszélgettünk Emettel. :D Jó fej gyerek, bár én nem ismerem annyira.
Kimentünk a konyhába és megreggeliztünk. Annie még aludt úgyhogy halkan visszamásztunk a galériára, de az eléggé nyikorgott, szóval felébredt rá. Mondtuk, neki hogy még aludhat ha akar és így is tett. Nem tudom hogy bír ennyit aludni.. :D
Miután Annie is felkelt és reggelizett, felöltöztünk és elkezdtünk filmet nézni. Nem sikerült meggyőznöm őket, hogy nézzünk Felhők fölött 3 méterrel-t, így a Skyfall-nál maradtunk.
Liza csinált nekünk csillám tattoo-t, miután betette a Macskafogót következő filmnek. Nekem különleges kérésem volt, egy H-betű. Annie kapott egy rózsát sablon alapján, ami tök szép lett, de nekem a H-m jobban tetszik. Az jobban én vagyok..
A filmek végén kicsit unatkoztunk, mert nem tudtuk mit csináljunk, de Liz kitalálta, hogy kártyázzunk. Azzal elütöttük az időt fél 6-ig. Akkor összepakoltunk és indultunk haza. Liza és az anyukája elkísértek egészen a kapuig, mert hát ez itt nem egy biztonságos környék este sötétben.
Anya még nem volt itthon, így bekapcsoltam a gépet és elmeséltem Jennanak, hogy mi volt és közben beszélgettem Freddel Skype-n.

Szóval jól éreztük magunkat a szünet első napjaiban. Bár már hiányzik H, valahogy csak kihúzom hétfőig. Nem vagyok normális, de várom a sulit, vagyis csak azt hogy láthassam Hugot.

Utó irat: Remélem addigra lejön a H betű a kezemről.. Ha meg nem, majd takargatom előtte..:D

Vissza a múltba.. IV.

2014. január 20.
Kedves naplóm!

Ma ismét egy I LOVE H napom volt.. Az első 3 óra a szokásos unalom volt. Irodalom végén amennyire csak tudtam rohantam lefelé, mert az ő termükben volt a kövi óránk. Nekik előtte tesijük van és ilyenkor mindig bejönnek letenni a cuccukat. Szerintem az egész épületben én voltam az első aki szélvész gyorsan kirontott a teremajtón és szinte futott le a lépcsőn.. Mikor leértem még senki nem volt a teremben úgyhogy felültem a padra és elkezdtem szuggerálni az ajtót. Bejött Kim és leült mellém, majd megkérdezte, mit nézek annyira, de mikor kimondta egyből rá is jött.. Lassan az egész matekcsoport leért. Liza és Kimberly hangját messziről lehetett hallani, úgyhogy felálltam és kimentem a teremből, hogy ezt közöljem velük. Gondoltam akkor már kint maradok. Rá pár percre megjelent H a fehér, vörös pulcsijában aminek kapucnija a fején volt, szokás szerint. Bement a terembe, az én agyam meg azon járt, hogy nézhet ki mindig ilyen jól. Gondoltam most már bemegyek én is, mert mit álldogáljak a folyosón egyedül.. Be akartam menni és az ajtóban kis híján neki is mentem Hugonak. Elmosolyodott és beengedett az ajtón. Én már alapból attól a mosolytól elolvadtam. Helyes, vad és rossz fiús, de mégis udvarias. Ezt már nevezem.
Leültem a helyemre és csak bámultam magam elé vigyorogva. Az zökkentett ki gondolataimból, hogy Liza megdobott egy galacsinnal. Ránéztem, felvettem a galacsint és közöltem vele, hogy nem illik felrázni az álmodozásból, majd hozzávágtam. :D
Az utcsó órán (Technika-Nyelvtan) a technikások palacsintát sütöttek, mint mi múlt hét szerdán. Kicsengőkor én és Maggie lementünk hozzájuk, hátha mi is kapunk, de nem adtak, mert mi se vittünk nekik múltkor. Ez sajnos jogos volt, de egy próbát megért. :D Megkaptam Liza kajajegyét, mert ő teleette magát palacsintával. Így bementünk Maggievel az ebédlőbe. H ott volt, így bámulhattam. Mi pont az ajtónál ültünk így mikor kiment egyenesen a szemembe nézett. Meg (Maggie) rám nézett és mosolyogva megrázta a fejét.
-Most mi van?:D - néztem rá nevetve.
-Semmi.. - mondta még mindig a fejét rázva. Elnevettük magunkat mind a ketten.
Kaja után megvártam Lizát és felmentünk tanszobára. Megálltunk az ablaknál és ott beszélgettünk. Egyszer csak valami azt sugallta, hogy forduljak meg. Megérzem ha valaki áll mögöttem. Hirtelen megpördültem és H állt kb 20 centire a fejemtől. Ijedtemben hirtelen hátra ugrottam és véletlen rátapostam Liza lábára. Mikor elmúlt a kisebb szívroham előreléptem és lazán, úgy ahogy a filmekbe szokták "megpofoztam", igazából csak úgy elfordítottam Hugo fejét. Ő csak nevetett, aminek látványán én is elkezdtem vigyorogni és megráztam a fejem. Majd leültünk a helyünkre mivel 2 óra volt és a tanár szólt, hogy kezdjünk most már el tanulni.
A nap további részében nem igazán történt semmi különös. Hazafelé Rayennel és Lizával azt terveztük, hogy majd elmegyünk korizni egyszer együtt. :D Jó lenne.
Otthon, mivel nem volt semmi tanulnivalóm és anya még dolgozott, bekapcsoltam a gépet. A hátterem H és Ry közös képe. Azon mindig elmosolyodok. Hihetetlen jó kép lett. ♥ Órákig is képes lennék bámulni. Az a fotó mutatja Hugo igazi arcát. Azt a rossz fiús, csábító srácot, akibe én teljesen beleszerettem.

Vissza a múltba.. III.

2013. december 27.
Kedves naplóm!

Úgy érzem, ma megmentettem barátnőmet attól, hogy kb két perccel előbb meghaljon mint alapból tenné.
Reggel a kis Tesco előtt találkoztam Kimmel.
-Jó reggelt. Kire vársz? - mentem oda hozzá álmosan.
-Szia. Senkire.
-Akkor miért álldogálsz itt? - kérdeztem meglepődve.
-Cigit akarok venni. - mondta miközben nagyon szemezett a Nemzeti Dohánybolttal.
-1. Oda úgysem mehetsz be. 2. Nem veszel te semmilyen cigit. - mondtam kicsit mérgesen, majd megfogtam a karját és elhúztam az üzlet elől.
-De van fölös 6 000 forintom. - mondta miközben megállt és visszanézett.
-Akkor sem cigire fogod elkölteni! Tedd el. Jól fog az jönni még később valami értelmes dologra. - mondtam miközben újra kézen fogtam és tovább húztam. Egy idő után már jött magától, így elengedtem a karját.
-Hiába nézel így, legbelül tudod, hogy igazam van! - kezdtem, látván az arckifejezését. Erre a mondatra elmosolyodott és bólintott egyet.
Bementünk a suliba, egyenesen fel a terembe. Éppen becsengőre értünk fel. Szerencse, hogy a biológia tanárnak éppen dolga volt így késett pár percet. Azon az órán pont a tüdő volt a téma. A könyvben egy jó kép is volt a dohányosokéról.
-Látod! A tiéd is ilyen lesz ha rászoksz.. - mondtam Kimnek a tankönyvre mutatva. Ő csak eltorzult fejjel bámult. Meg tudom érteni. Fujj.
Kicsengetéskor éppen fel akartam állni, amikor megállított és szorosan megölelt.
-Köszönöm. - mondta, még mindig szorítva engem.
-Nincs mit. A barátnőd vagyok, ez alap. - mondtam neki megsimogatva a hátát.
Felálltam és kimentem a teremből. Kint álltam a folyosón és felnéztem facebookra. Egy kép jelent meg. Hugo és Rayen voltak rajta. A szívem egy kicsit gyorsabban kezdett verni. H térdelt a padon a szürke nadrágjában, aminek az ülepe enyhén lelógott. Vörös pulcsijának kapucnija kicsit fejére volt húzva, mint ahogy általában szokott. Csábító félmosollyal, egyik kezével a kamera felé mutatott, másik karját, flegmán megemelte. A  pad előtt (persze H-t nem kitakarva) Rayen állt ugyan így, csak fordított kéztartással. Azaz amíg Hugo-nak a bal, Ry-nek a jobb keze volt a kamerára szegezve. Nem bírtam állva maradni. Nekidőltem a falnak és lecsúsztam a földre. Ott ültem és a fotót bámultam mikor Liza jött ki a teremből.
-Mit csinálsz ott a földön? - kérdezte, szemöldökét értetlenül összehúzva. Mivel nem reagáltam a kérdésére kivette a kezemből a telefont és megnézte. Az ő arckifejezése is lefagyott egy pillanatra. Ránéztem és ő megrázta a fejét. Lenyújtotta a kezét hozzám és felhúzott.
-Te is láttad vagy csak képzelődtem? - kérdeztem magam elé bámulva.
-Nem képzelődtél.. Tényleg itt a kép. Borzalmas vagy! - adta vissza a telefonom. Én kikaptam a kezéből és lementettem a fotót, még mielőtt valami okból kifolyólag leszedik. Bámultam még egy darabig, aztán a folyosó végén megjelent Rayen. Mikor odaért azt hiszem köszönt, de nem vagyok biztos benne. Szerintem sokkot kaptam. Meglengette előttem a kezét, mire észhez tértem.
-Jól vagy? - kérdezte mire én kicsit megráztam a fejem, mint aki most ébredt föl a kábulatból. Mondjuk ez nagyjából így is történt.
-Ahham. Mizu? - néztem rá, bár még midig a képen kattogott az agyam.
-Láttad a képet? - kérdezte vigyorogva.
-Igeeen. - mondtam nevetve. - Nagyon jóó! Ki állított titeket be így? :D
-Robert. Ügyes fotós lenne belőle, ha néha valami értelmesre is fordítana időt. - mondta kicsit komolyabban.
-Igen. Ez tényleg nagyon ütős lett.. - néztem újra a telefonomra. Mivel becsengettek, Ry elment én pedig besétáltam a terembe újra a földet bámulva. Kim megkérdezte, hogy mi történt, amikor leültem mellé. Csak elé csúsztattam a telefonom mire felnevetett. Azt hiszem megértette miért nézek ki úgy, mint akit hipnotizáltak.
Órák után semmi kedvem nem volt ottmaradni a suliban így hazajöttem. Útközben összefutottam Lorieval aki ugrándozva mesélte, milyen jó napja volt, aztán közölte, hogy sietnie kell, így átölelt és tovább ugrált. Bolondos, néha dilis kislány, de én imádom.
A buszon ülve még mindig a fotó, H és az járt a fejemben, hogy, hogy nézhet ki valaki ennyire jól.. Ezen sikerült annyira eltöprengnem, hogy véletlen egy megállóval tovább mentem, így gyalogolhattam vissza. Végül sikeresen hazajutottam. Meglepetésemre anya otthon volt. Legalább elterelte a figyelmem Hugoról.

Vissza a múltba.. II.

2013. december 12.
Kedves naplóm!

Ma kivételesen nem Hugo-é volt a főszerep. Reggel közvetlen mielőtt elindultam megcsörrent a telefonom és Rayen szólt bele:
"-Szia! Nem talizunk a Kálvinon 5 perc múlva? :D
 - Szia! Felőlem talizhatunk..:D
 - Oké szia!
 - Szia."
El is indultam mert nem tudtam, hogy odaérek-e 5 perc alatt. Mikor leszálltam a buszról úgy, tűnt én értem oda előbb. Megnéztem az órám és pontosan 7:35-öt mutatott. Legalább nem késtem el.. Levettem a táskám és nekidőltem egy oszlopnak. Pár másodperc múlva megjött Rayen és elindultunk. Elbeszélgettük az időt így gyorsan beértünk. A saroknál még intettünk egyet az ott cigiző Robertéknek és bementünk a suliba. -Milyen órával kezdesz? - kérdezte tőlem a belépőkapukhoz érve.
-Tesi. Te?
-Én is. - jött a válasz amin én meglepődtem.
-Tényleg? Mindig tesivel kezdetek csütörtökön? - kérdeztem meglepve.
-Igen, de ti nem.
-Nem. Nincs nyelvtantanár és a ti tesitanárotokkal leszünk. - kis hatásszünet, amíg felfogtam a dolgot. - De jóóó! Akkor összevont tesink lesz! :D - mondtam örömömben, a kelleténél kicsit hangosabban. Mikor az öltözőkhöz értünk egy pár másodpercre megálltunk az ott beszélgető osztálytársainknál. Én odamentem Lizához és megöleltem, Rayen pedig lepacsizott pár haverjával. Aztán bementünk az öltözőkbe. Persze külön.. Ő a fiúba, én a lányba.:D Lepakoltam a táskám és levettem a kabátom, majd kimentem a lányokhoz beszélgetni. Liza megkérdezte, hogy hogy-hogy együtt jöttem Rayennel, mire én gyorsan elmagyaráztam neki a történteket ő pedig csak bólogatott. Miközben Annie és Kimberly valami metál együttesről beszélgettek, megjött H. Ahogy közeledett felénk a fekete kabátjában, a rásütő halvány napfény megvilágította arcát és szinte feketévé varázsolta szemeit.
-Ne bámuld annyira..- szólalt meg hirtelen mögöttem Fred.
-Megijesztettél.- fordultam oda hozzá nagy nehezen levéve szemeim Hugoról. - Meddig bámultam?
-Egy ideig..
-Feltűnő volt? - kérdeztem kétségbeesve.
-Igen. De ő hülye ahhoz, hogy észrevegye.. - kezdte, de én csak megráztam a fejem, hogy fejezze be.
-Bocs. Nem tehetek róla, hogy nem bírom..
Tovább beszélgettünk a lányokkal, amikor hirtelen valaki visítva rohant felém. Kicsit összehúzódtam mert azt hittem Maggie nem áll meg és belém csapódik, de megállt és szorosan megölelt. Megkérdeztem ,hogy milyen volt a koncert ahol a hétvégén volt ő pedig ugrálva és visítozva mesélni kezdett. Egyszer csak azt vettük észre, hogy csak 2 perc van becsengetésig, mi pedig még nem öltöztünk át. Berohantunk az öltözőbe és hiper gyors tempóban átvettük a tesiruhánkat, majd futva átrohantunk a tornaterembe. Pont becsengetésre értünk oda. Mikor beléptünk Lorie ugrált elém, hogy tök jó, hogy együtt van tesink, meg hogy rég beszélgettünk. A tanár egy sípszóval sorba parancsolt minket. Az egyik oldalamon Lorie, a másikon Liza állt. Az órát végigbeszélgettünk Lorieval. Csengőkor mind a 2 osztály egy emberként rohant a kijárat felé.
Átöltöztünk és elköszöntünk egymástól. Én az öltözők előtt vártam Lizát, amikor Rayen kijött és odaállt mellém.
-Kit vársz?
-Lizát. - feleltem miközben elő halásztam a vizemet a táskámból.
-Az jó. Én Hugot.
-Milyen órátok lesz? - kérdeztem félmosolyra húzva a szám a Hugo név hallatára.
-Francia-angol. Nektek?
-Irodalom.. - mondtam miközben kinyitottam a vizem és beleittam.
Liza és H egyszerre jöttek ki az öltözőkből. Hugo bólintott egyet köszönésképp és már mentek is tovább Rayennel.
-Majd összefutunk! - fordult vissza Ry. Én csak elmosolyodtam és bólintottam.
Lizával felmentünk a termünkbe és leültünk. Én elkezdtem enni a szendvicsemet amikor bejött a tanár és közölte, hogy nem jó a csengő, de becsengettek. Eltettem a szendvicsemet és elkezdődött az óra, ami amúgy a szokásosan telt.
A 4. szünetben elmentem wc-re Kimmel és amikor visszaértünk a teremhez Rayen várt az ajtó előtt. Elbeszélgettük a szünetet, így megint nem volt időm enni..
Órák után, bár én nem vagyok ebédes, beültem az ebédlőbe a lányokhoz beszélgetni. Vagyis többek között ez volt az oka. A másik H. Ő ugyan is ebédes. Addig is nézhetem.. Ma se Ő se én nem mentünk tanszobára. Engem Rayen elkísért egy darabig, mivel ő sem ment. Hazajöttem és tanultam a holnapi töri TZ-re.. Éljen az I. világháború..-.-"

Vissza a múltba..

2013. november 22.
Kedves naplóm!

Ma nagyon jó napom volt. Reggel egy SMS keltett pontosan 6:10 kor: "Hozd a föci füzeted légyszi!!:D Jenna"  Nagy nehezen felkeltem és összeszedelőzködtem. Volt még egy csomó időm, mivel csak fél 8-kor indulok. Csináltam egy szendvicset és bekapcsoltam a kis tv-t a konyhában, amin pont a kedvenc számom, One Direction - Story of my life ment. A jó zenék hallgatása közben gyorsan telt az idő. Elindultam a suliba. Mikor a Kálvin téren leszálltam a buszról, láttam, hogy ott áll a barátnőm pasija. Olyan aranyos volt, ahogy ott várta Katye-t, hogy rögtön elkezdtem akaratlanul is mosolyogni. Intettem neki és mentem tovább, még mindig vigyorogva.. Érdekes, hogy egy ilyen kis apróság, ami ráadásul nem is veled történik, hogy fel tudja dobni a hangulatod.. :D Eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha Robert most megjelenne mellettem és együtt mennénk, hogy milyen furán néznének a többiek.. Erre megjelenik az utca másik felén. Persze nem jött oda, mert nem nagyon ismerjük egymást, nem vagyunk olyan jóban. Furcsa véletlenek. Gondoltam kihasználom a reggeli rágondolok-megjelenik képességem és arra gondoltam, hogy jöjjön velem szembe H. Ez alkalommal úgy tűnt nem válik be.. Beértem a suliba, leültem és felnéztem Fb-re.. 1 értesítés: Hugo hozzászólt az állapotodhoz. Abban a pillanatban elröhögtem magam. Részben mégis csak bejött a gondolat..:D 
Megérkezett Jenna, megöleltem és elmeséltem neki, hogy mi volt reggel miközben odaadtam neki a füzetet, amit reggel kért.
A délelőtt folyamán nem történt semmi különös dolog. A föci órát végig röhögtük Jenna-val és Gabe-bel amiért kaptunk is egy rosszalló tekintetet a tanártól. Éneken zenét hallgattunk és mandulát ettünk Kim-mel, a többi óra meg a szokásos módon telt.
Délután azonban ottmaradtam Lizával tanulószobán. Vagyis többek között ő volt az oka. A másik dolog amiért ott maradtam az H. Ugyan is ő is ott van. Az már más téma, hogy hasznomra is válik, mert Liza megcsináltatja velem a házit. Azután általában lemegyünk az udvarra, vagy be a tesiterembe, a fiúkhoz attól függ, hol engedik őket focizni. Ma egész jó idő volt, úgyhogy az udvarra mentünk. Még nem voltak lent a kis napközisek, úgyhogy az egész nagy sportudvar a miénk volt. Szépen felesben elvoltunk, mi az egyik felén, ők a másikon. De a nagyravágyó társaság egész pályán akart játszani, úgyhogy minket kiküldtek a szélére.. Nem engedtünk olyan könnyen a kérésnek. Liza kitalálta ezt az új szlogenjét, hogy "Kérd szépen és térdelj le!". Ezt egyetlen egy fiú volt képes teljesíteni. H. Csakhogy ő nem Lizához ment könyörögni, hanem hozzám. Letérdelt és olyanokat mondott, hogy "Kérlek!", "Légyszi, hiszen barátok vagyunk.". Ott volt az a pont, hogy minden egyéb nélkül levonultunk a pálya szélére. Azt hittem menten elájulok. A szürke farmerjában és fekete kapucnis pulcsijában előttem térdelt és nézett rám, a napfényben szinte fekete szemeivel. Ezt a pillanatot nem felejtem el.
A nap hátralévő részében nem igazán történt semmi más. Hazajöttem, ölembe vettem a laptopot, gyorsan elmeséltem Jennának, hogy mi történt és mentem aludni.

Természetesen aznap éjszaka Hugoval álmodtam.

Kedves olvasók!

Kedves olvasók! Én ezt a blogot elsődlegesen nem azért írom, hogy minél nagyobb legyen a nézettség, olvasottság és kapjam a jó visszajelzéseket. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy életem aranyos jeleneteit, pillanatait leírjam, néha kicsit továbbképzelve. Lesznek valós sztorik, lesznek álmok és a határtalan fantáziám szüleményei egyaránt..Nem is húzom az időt.. Kezdjünk hozzá! :D